A magyarországi szlovénekről

Tájékoztatás a Vas megyében élő szlovénekről – 2012 11 21. (letöltes)


 

A magyarországi szlovének többsége egy viszonylag jól körülhatárolt térségben, a magyar- szlovén- osztrák hármas határ szögletében, a Szentgotthárdot és az azt déli irányból övező és egymással szomszédos hat település – Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátisvánfalva, Kétvölgy, Orfalu – alkotta régióban él. Ezen a területen – a szlovén Rábavidéken- működik a szlovén szervezetek többsége, akik kooperálnak a települési és helyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. Együtt lépnek fel az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás és könyvkiadás terén, az intézmények és közösségek fenntartása, a gazdasági tevékenység szervezése érdekében.

 A szlovén nemzetiség intézményei többségében a Rába-vidéken működnek, így például (a teljesség igénye nélkül):

 

  •    Országos Szlovén Önkormányzat, Felsőszölnök
  •    Kühár Emlékház (Szlovén Tájház), Felsőszölnök
  •    Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, Felsőszölnök
  •    Apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda
  •    Szlovén Rádió – Radio Monošter, Szentgotthárd
  •    Magyarországi Szlovének Szövetsége – Porabje újság, Szentgotthárd

 

 A tömbön kívül eső szlovén szórvány található még Szombathelyen, Mosonmagyaróvárott és Budapesten, valamint több dunántúli településen.

 

 Az Országos Szlovén Önkormányzat 1995-ben alakult meg, az önkormányzat székhelye is Felsőszölnökön található. Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek védelmét és támogatását.

 

A 2014. október 12-én megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokon 10 helyi szlovén nemzetiségi önkormányzat megválasztására került sor, melyet kizárólag a szlovén közösséghez tartozók hoztak létre Felsőszölnökön, Apátistvánfalván, Szakonyfaluban, Szentgotthárdon, Kétvölgyön, Orfaluban, Alsószölnökön, Szombathelyen, Budapesten és Mosonmagyaróváron.

 

Az Országos Szlovén Önkormányzat együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével – amely koordinálja és finanszírozza a Rába-vidéken és Szombathelyen működő felnőtt amatőr kulturális csoportok munkáját a települési és helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel, hazai – és adott esetben az anyaországi – állami szervekkel és intézményrendszerükkel. 

 

Együtt munkálkodunk az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás, az anyanyelvi egyházi hitélet fejlesztése, gazdasági kapcsolatok élénkítése terén, az intézmények és a közösség fennmaradása érdekében.

 

 A szlovén nyelvoktatás területén nagy előrelépést jelentett, amikor a 2005/2006. tanévtől felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskolában és a 2007/2008. nevelési évtől az Apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskolában bevezetésre került a kétnyelvű oktatás. Mindemellett szlovén nemzetiségi oktatás folyik Szentgotthárdon általános iskolai és középiskolai keretek között is.

 

A szlovén szervezetek egyik alapvető törekvése, hogy a kéttannyelvű – és a nemzetiségi- oktatás, -nevelés feltételei intézményeinkben folymatosan, hosszú távon biztosítottak legyenek a rábavidéki szlovén nemzetiség – különösen a felnövekvő generációk tagjainak- vonatkozásában, akik a szlovén nemzetiség társadalmi bázisai, kulturális örökségének megőrzői és továbbadói.

 

Az Országos Szlovén Önkormányzat 2012. július hó 1. napjától gyakorolja a felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, illetve az Apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda intézmények fenntartói jogát.

 

A magyarországi szlovének anyanyelvüket és hagyományos kultúrájukat őrzik, nagyszülőkről unokákra örökítik. Ebben segítségükre vannak:  a kétnyelvű oktatás, a Magyarországi Szlovének Szövetsége által működtetett felnőtt kulturális csoportok, a Szlovén Kulturális Központban rendezett kiállítások és Nemzetközi Művésztelep, valamint a nemzetiségi önkormányzatok és egyesületek.  Az autentikus területen és a diaszpórában élők „egy nagy családot” alkotnak. A magánkapcsolatokon túl közös rendezvényeket is szerveznek. Szlovéniával, az anyaországgal a rokoni, baráti kapcsolatokon kívül civilszervezeti kapcsolatokat is ápolnak.

 

A szlovén szervezetek és intézmények a nyelvi identitás kialakulását és elmélyítését szolgáló rendezvények szervezése és támogatása, a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek javítása; nyelvi képzések támogatása és a nemzetiségi nyelvoktatás/tanulás fejlődési feltételeinek javítása érdekében igyekeznek munkálkodni. 

 

A fenti célkitűzések megvalósítását segíti – 2010. szeptember 11-i megnyitása óta az Országos Szlovén Önkormányzat intézményeként működő Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) – Küharjeva spominska hiša is, amelyben berendezett kiállítás a magyarországi szlovénség történeti, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit mutatja be.  A környékbeli iskolák tanulói számára szlovén népismereti órák megtartására is lehetőség kínálkozni ezen a kiállítóhelyen. A kutatószobában elhelyezett iratok és könyvek hazai és külfödi kutatók számára tartogatnak értékes adatokat.

 

A Kühár Emlékház megnyitása a szlovén nemzetiség egyháztörténeti és néprajzi öröksége megőrzésének, tárgyi megnyilvánulásának kiemelkedően fontos eseménye volt és marad. 

 

A rendezvény és maga az intézmény (Kühár Emlékház) állandó kiállításával és működésével – reményeink szerint hosszú időn át – hozzájárul a szlovén anyanyelv megőrzéséhez, a nemzetiségi identitás és az anyaországi kapcsolatok erősítéséhez.

 

A magyarországi nemzetiségek közül a szlovén nemzetiségnek önálló földi sugárzású rádiója van. A szentgotthárdi Szlovén Rádió a Szentgotthárd 106,6 MHz + Felsőszölnök 97,7 MHz frekvenciákon sugározza – 2012. január 1.- je óta napi 4 órában- műsorát. A Szlovén Rádió elsődleges célja, hogy a Szentgotthárd környékén élő szlovénség anyanyelvi tájékoztatását, azonosságtudatának és nyelvi kultúrájának erősítését, fejlődését, néphagyományainak ápolását szolgálja, a rádió tevékenysége révén a helyi és az anyaországi hallgatók is tudomást szereznek a magyarországi szlovén nemzetiségi és egyéb kulturális, idegenforgalmi, turisztikai stb. rendezvényekről.

 

Az anyanyelven történő tájékoztatásban és nemzetiségi öntudatunk megőrzésében fontos szerepet játszik a szombathelyi stúdióban készülő „Slovenski utrinki” című anyanyelvi magazinműsor, mely kéthetente 26 percben tájékoztatja a nézőket a Magyarországon élő szlovének életéről.

 

Az anyanyelvi írott tájékoztatásban nagy szerepe van a Magyarországi Szlovének Szövetsége által az évente megjelentett Slovenski koledar/Szlovén Kalendáriumnak, illetve az Országos Szlovén Önkormányzat és Média jogcímcsoportból és a Határon Túli Szlovének Hivatala támogatásából hetente megjelenő Porabje című újságnak.

 

A szlovén szervezetek további törekvése, hogy saját és intézményeik kiszámítható támogatottságának igénylése révén kulturális,- anyanyelvi,- egyházi hitéleti tevékenységük gyakorolható legyen, mivel az oktatáson kívül az említettek jelentik történetiségük gyökereit, hagyományaik bölcsőit a szlovén nemzetiséghez tartozók részére.

 

Összességében a szlovén szervezetek alapvető feladata továbbra is a szlovén nyelv, kultúra és nemzetiségi identitás megőrzése és átörökítése, továbbá bár nem állnak rendelkezésükre olyan jogi és pénzügyi szabályozók, amelyekkel hatékony munkát tudnának végezni a gazdaságfejlesztés érdekében, továbbá a térségben bizonyos előírások miatt nem is valósulhat meg aktív gazdaság- fejlesztés, azonban továbbra is úgy véljük, hogy a szlovén közösség stratégiai célja és – nem túlzóan – fennmaradásának egyik kulcskérdése a vidék gazdasági életének fejlesztése, fellendítése. Cél, hogy a politikai és gazdasági területen munkálkodó szakemberek egyaránt felismerjék a téma fontosságát és konkrét, gyakorlati lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a szlovén kisebbség társadalmi létének gazdasági bázisa kialakuljon és a megélhetés esélyének lehetőségét kínálja a lakosság – elsősorban a felnövekvő nemzedék – számára. 

 


 

Večina Slovencev na Madžarskem živi v enem razmeroma dobro razmejenem območju, v kotičku madžarsko-slovensko-avstrijske tromeje. To območje zajema Monošter ter šest vasnic, in sicer: Gornji Senik, Dolnji Senik, Sakalovci, Števanovci, Verica, Andovci. Na tem območju – v slovenskem Porabju – deluje večina slovenskih organizacij, ki sodelujejo z lokalnimi in narodnostnimi samoupravami, z narodnostnimi civilnimi organizacijami. Skupaj nastopajo na področju ohranjanja maternega jezika, šolstva, kulture, obveščanja in izdajanja knjig. Enotni so zaradi vzdrževanja institucij in kolektiv, organizacije gospodarskih dejavnostih.
Institucije slovenske narodnosti delujejo večinoma v Porabju, kot na primer (brez zahteve popolnosti):

  • Državna slovenska samouprava, Gornji Senik
  • Küharjeva spominska hiša, Gornji Senik
  • Dvojezična osnovna šola Jožefa Košiča, Gornji Senik
  • Dvojezična osnovna šola Števanovci
  • Radio Monošter, Monošter
  • Zveza Slovencev na Madžarskem – časopis Porabje, Monošter

Razen bloka najdemo Slovence razstreseno po Szombathelyu, Mosonmagyaróváru in Budimpešti oziroma v več naseljih Prekodonavja.

Državna slovenska samouprava je bila ustanovljena leta 1995, sedež najdemo na Gornjem Seniku. Državna samouprava poskrbi za varstvo in podporo narodnosti, ki jo zastopa.

12. oktobra 2014 so potekale volitve narodnostnih samouprav, na katerih so izvolili 10 lokalnih slovenskih samouprav, in sicer na Gornjem Seniku, v Števanovcih, v Sakalovcih, v Monoštru, na Verici, v Andovcih, na Dolnjem Seniku, v Szombathelyu, v Budimpešti in v Mosonmagyaróváru.

Državna slovenska samouprava sodeluje z Zvezo Slovencev na Madžarskem – ki koordinira in financira delovanje odraslih kulturnih skupin v Porabju in Szombathelyu.-; z lokalnimi in narodnostnimi samoupravami, z narodnostnimi civilnimi organizacijami, z državnimi organi (doma in v matici).
Skupaj delujemo na področju ohranjanja maternega jezika in šolstva, kulturne dejavnosti, obveščanja, razvoja cerkvenega življenja v materinščini, oživitve gospodarskih stikov ter zaradi ohranjanja institucij in skupnosti.
Na področju slovenskega šolstva je pomenilo velik napredovalni korak, ko je od šolskega leta 2005/2006 postala osnovna šola Jožefa Košiča na Gornjem Seniku dvojezična ter od šolskega leta 2007/2008 osnovna šola v Števanovcih. Poleg tega poteka slovenski narodnostni pouk v Monoštru, na osnovnošolski in srednješolski ravni.

Eden od osnovnih prizadevanj slovenskih organizacij je, da so pogoji dvojezičnega in narodnostnega pouka tekoči in dolgoročno zagotovljeni slovenski narodnosti v Porabju – posebej članom generacije, ki sedaj odrašča in ki so družbene baze slovenske narodnosti, ohranjevalci in izročilci kulturne dediščine.

Od 1. julija 2012 vadi Državna slovenska samouprava pravico vzdrževalca dvojezične osnovne šole Jožefa Košiča na Gornjem Seniku in dvojezične osnovne šole v Števanovcih.

Slovenci na Madžarskem ohranjajo svoj materni jezik in tradicionalno kulturo. Pri tem so jim na pomoč: dvojezični pouk, odrasle kulturne skupine Zveze Slovencev na Madžarskem, v Slovenskem kulturnem in informacijskem centru organizirane razstave in Mednarodna likovna kolonija, ter narodnostne samouprave in društva. Na avtetičnem območju in v diaspori živeči ljudje sestavljajo „eno veliko družino”. Razen zasebnih stikov organizirajo tudi skupne prireditve. S Slovenijo, z matično državo ohranjajo razen sorodstvenih, prijateljskih stikov tudi stike s civilnimi organizacijami.

Organizacija in podpora prireditv slovenskih organizacij in institucij, ki pripomorejo k poglobitvi jezikovne identitete; izboljšanje pogojev slovenskega narodnostnega pouka; podpora jezikovnih izobraževanj; izboljšanje razvojnih pogojev narodnostnega pouka.

Pri uresničitvi zgoraj omenjenih ciljev pomaga Küharjeva spominska hiša, ki od 11. septembra 2010 deluje kot institucija Državne slovenske samouprave. Zbirka, ki je postavljena v Küharjevi spominski hiši, predstavlja zgodovinske, cerkvenozgodovinske, etnološke in druge posebne kulturne vrednote Slovencev na Madžarskem. Učenci okoliških šol se lahko tukaj udeležijo pouka spoznavanje slovenstva. V raziskovalni sobi ohranjeni dokumenti in knjige hranijo dragocene podatke za domače in tuje raziskovalce.

Otvoritev Küharjeve spominske hiše je bila in ostane pomemben dogodek ohranjanja cerkvenozgodovinske in etnološke dediščine slovenske narodnosti.

Prireditev in sama institucija (Küharjeva spominska hiša) s svojo stalno razstavo in delovanjem – po našem upanju še dolgo – prispeva k ohranjanju slovenskega maternega jezika, h krepitvi narodnostne identitete in stikov z matico.

Od vseh narodnostih na Madžarskem ima le slovenska narodnost samostojni radio. Radio Monošter seva svoj program na naslednjih frekvencah: Monošter 106,6 MHZ, Gornji Senik 97,7 MHZ. (od 1. januarja 2012 dnevno 4 ur). Prvotni cilj Radia Monošter je obveščanje Slovencev v okolici Monoštra v maternem jeziku, krepitev in razvoj identitete in jezikovne kulture, narodnostne tradicije. S pomočjo radija se informirajo poslušalci od tu in iz matice o prireditvah (narodnostne, kulturne, turistične, itd.) Slovencev na Madžarskem.

Pri informiranju v maternem jeziku in ohranjanju narodnostne identitete ima pomembno vlogo oddaja Slovenski utrinki, ki jo pripravljajo v Szombathelyu. Oddaja informira gledalce o življenju Slovencev na Madžarskem vsak drugi teden, v 26 minutah.

V tiskani obliki obveščanja v maternem jeziku ima pomembno vlogo Slovenski koledar, ki ga vsako leto izda Zveza Slovencev na Madžarskem oziroma časopis Porabje, ki izide vsak teden s finančno podporo Državne slovenske samouprave {iz pravne zahteve Mediji} in Urada vlade RS za Slovence v zamejstvu in po svetu.

Nadaljna težnja slovenskih organizacij je, da bi lahko vadili kulturno, cerkveno dejavnost v materinščini, saj poleg šolstva ti pomenijo korenine naše zgodovine, so zibelke naših tradicij.

V glavnem je osnovna naloga slovenskih organizacij še naprej ohranjanje slovenskega jezika, kulture in narodnostne identitete. Kljub temu, da nimamo takšne pravne in finančne regulatorje, s katerimi bi lahko izvajali učinkovito delo v korist razvoja gospodarstva ter zaradi nekaterih predpisov območja se tudi ne more uresničiti aktiven razvoj gospodarstva, še vedno smo mnenja, da je eden od ključnih vprašanj obstoja slovenske skupnosti razvoj gospodarskega življenja na podeželju. Cilj je, da strokovnjaki, ki delujejo na političnem in gospodarstvenem območju enako prepoznajo pomembnost teme in naredijo konkretne korake za to, da se izoblikuje gospodarska baza, ki je pomembna za družbeni obstoj slovenske manjšine in da ponuja možnost preživljenja prebivalstvu – v prvi vrsti generaciji, ki zdaj odrašča.