A szlovén nyelvoktatás helyzete

 

 

A magyarországi szlovének többsége egy viszonylag jól körülhatárolt térségben, a magyar- szlovén- osztrák hármas határ szögletében, a Szentgotthárdot déli irányból övező és egymással szomszédos hét település – Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátisvánfalva, Kétvölgy, Orfalu, Szentgotthárd- alkotta régióban él. Elsősorban itt találhatóak azok az oktatási és nevelési intézmények, amelyekben állami keretek között folyik a szlovén nyelv oktatása.

Területünkön összesen 4 óvodában: Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Felsőszölnök, Mesesziget Óvoda Alsószölnök, illetve Szakonyfalui Tagóvoda; Játékvár Óvoda Szentgotthárd; Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva folyik a szlovén nemzetiségi nyelv oktatása, nevelése. Minden óvodában szlovén anyanyelvű, illetve szlovén óvodapedagógusi diplomával rendelkező óvónő dolgozik. Sajnos sok esetben a gyerekek először az óvodában találkoznak a szlovén nyelvvel, ugyanakkor az óvodák kiemelt faladatuknak tekintik, hogy előkészítsék a gyermekeket az iskolai kéttannyelvű oktatásra.

2012. július hó 1. napjától az Országos Szlovén Önkormányzat gyakorolja a felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, illetve a Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva intézmények fenntartói jogát. A legnagyobb szlovének lakta településen, Felsőszölnökön, a Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda intézményben a 2012/ 2013 –as tanévben 65 tanuló kezdte meg tanulmányait a 8 éve bevezetésre került a kétnyelvű oktatás felmenő rendszerében. A Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva intézményben ebben a tanévben 51 diák kezdte meg tanulmányait. Apátistvánfalván a 2007/2008 tanévben került bevezetésre a kétnyelvű oktatás felmenő rendszerben.

A szlovén nyelvoktató tanárok folyamatos szlovéniai és magyar- szlovén szervezésben megvalósuló képzéseken vesznek részt szaknyelvi ismereteik elmélyítése érdekében, munkájukat szlovén szaknyelvi tanácsadó és szlovén óvodapedagógus segíti.

Az iskolák rengeteg, a nemzetiségi oktatás feltételeit javító szakmai segítséget (szemléltető eszközök, könyvek, tankönyvek, számítógép, számítógépes oktató programok, tanfolyamok,- tanulmányi kirándulások szervezése) kapnak Szlovéniából. Az érintett oktatási intézményekben különböző nemzetiségi csoportok (tánc, énekkar, színjátszó, fazekas) működnek és fejtenek ki aktív, a kulturális örökség megőrzését és átörökítését célzó tevékenységet, melyhez a mentori segítséget és anyagi támogatást Szlovénia biztosítja.

A tanulók nagy létszámban vesznek részt évről évre helyi és országos anyanyelvi versenyeken. Az anyaországi oktatási intézményekkel rendkívül hatékony és gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak a nevelők és az intézmények vezetése. Ennek eredményeként közös néprajzkutató táborok, kulturális programok, sport,- kulturális és technikai napok valósulnak meg, illetve nemcsak a szakmai kapcsolatok, hanem a nyelvi identitás is erősödik.

Az Országos Szlovén Önkormányzat (OSZÖ) a nyelvi identitás erősítését elmélyítő kulturális rendezvények szervezése és támogatása, a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás tárgyi feltételeinek javítása; nyelvi képzések támogatása és a nemzetiségi nyelvi fejlődés feltételeinek megteremtése terén igyekszik a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás fennmaradása érdekében munkálkodni.

A Szentgotthárdi Oktatási Intézményben általános iskolai és gimnáziumi tagintézményekben folyik a szlovén nyelv oktatása különböző keretek között. A SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4 évfolyama 3. és 4. osztályában szlovén nemzetiségi oktatás folyik, a SZOI- Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8 évfolyamában szakköri keretek között zajlik a szlovén nyelv oktatása. Az Országos Szlovén Önkormányzat Oktatási Bizottsága mindenképpen ösztönzi a szlovén nyelv, jelenleginél magasabb óraszámban történő oktatása felé történő orientálódást és az erre való motiválást. A SZOI- Vörösmarty Mihály Gimnáziumban nemzetiségi nyelvként folyik a szlovén nyelv oktatása. Ebben a tanévben összesen 23 diák tanulja a tárgyat, évfolyamonkénti bontásban több tanulócsoportban.

Szentgotthárdon a III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium oktatási intézményben is lehetőség van a nemzetiségi szlovén nyelv tanulására, amely lehetőséggel egyre inkább élnek is motivált tanulók.

Felsőfokú szlovén nyelvoktatás (szlovén nyelvi nappali és levelezős képzések formái: szlovén minor; szlovén szak- szláv nyelv; 2. nyelvként- szabadon választott nyelv) folyik Szombathelyen a Nyugat- Magyarországi Egyetem – SEK Szlovén nyelv és Irodalom Tanszékén. Tanévenként 10- 15 fő részesül a fentiek közül valamilyen formában felsőfokú szlovén nyelvoktatásban. Ljubljana és Maribor is szívesen fogad hallgatókat különböző szakra (szlovén- német, szociológia; kommunikáció; újságíró…); mely eredményeként évről évre emelkedik a Szlovéniában tanuló hazai diákok száma. Ugyanakkor gondot jelent a Szlovéniában tanuló diákok hazai munkaerőpiacra történő visszatérése és potenciális munkavállalóként történő megjelenése.

Az Országos Szlovén Önkormányzat, illetve Oktatási Bizottsága minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik támogatni a szlovén nyelvoktatás helyzetét, ezáltal a nyelvi identitás erősítését és nemzetiségi kultúra átörökítését.

 


 

Položaj slovenskega pouka

 

 

Večina Slovencev na Madžarskem živi v enem razmeroma dobro razmejenem območju, v kotičku madžarsko-slovensko-avstrijske tromeje. To območje zajema Monošter in sedem naselij, in sicer Gornji Senik, Dolnji Senik, Sakalovci, Števanovci, Verica, Andovci, Monošter. V prvi vrsti najdemo tukaj izobraževalne ustanove, v katerih poteka pouk slovenskega jezika v državnih okvirih.


Na našem območju poteka vzgoja slovenskega narodnostnega jezika v 4 vrtcih, in sicer: Dvojezična osnovna šola in vrtec Gornji Senik, Vrtec Pravljični otok Dolnji Senik oziroma podružnica Sakalovci, vrtec v Monoštru in Dvojezična osnovna šola in vrtec Števanovci. V vsakem vrtcu dela vzgojiteljica, ki ji je materni jezik slovenščina oziroma ima slovensko pedagoško diplomo. Na žalost se otroci srečajo s slovenskim jezikom prvič v vrtcu, hkrati pa se vrtci trudijo, da pripravijo otroke na dvojezični pouk v šoli.


Od 1. julija 2012 je Državna slovenska samouprava vzdrževalec gornjeseniške dvojezične osnovne šole Jožefa Košiča in Dvojezične osnovne šole Števanovci. V največji porabski vasi, na Gornjem Seniku, na Dvojezični osnovni šoli Jožefa Košiča je v šolskem letu 2012/2013 začelo študij 65 učencev. Na dvojezični osnovni šoli Števanovci je začelo študij v tem šolskem letu 51 učencev. Dvojezični pouk je bil v Števanovcih uveden v šolskem letu 2007/2008. Učitelji, ki poučujejo slovenski jezik se udeležujejo dodatnih izobraževanj, seminarjev, ki jih organizira Slovenija ali pa potekajo v madžarsko-slovenski organizaciji. Na tak način poglobijo svojo terminološko znanje. Njihovo delo pomagata višja svetovalka za šolstvo in vzgojiteljica iz Slovenije.


Šole dobijo iz Slovenije zelo veliko strokovno pomoč za izboljšanje pogojev narodnostnega pouka (ilustrativna sredstva, knjige, učbeniki, računalniki, računalniški didaktični programi, organizacija tečajev, strokovnih ekskurzij). V izobraževalnih ustanovah delujejo različne narodnostne skupine (plesna, pevski zbor, gledališka, lončarska), ki izvajajo aktivno dejavnost, s katero ohranjajo kulturno dediščino. K temu zagotovi mentorsko pomoč in finančno podporo Slovenija.


Učenci se iz leta v leto v velikem številu udeležujejo lokalnih in državnih tekmovanj v maternem jeziku. Učitelji in voditelji šol ohranjajo zelo učinkovite in rodovitne stike z izobraževalnimi ustanovami v matici. Kot rezultat tega se izvajajo skupni etnografski tabori, kulturni programi, športni-, kulturni in tehnični dnevi oziroma se poleg strokovnih stikov krepi tudi jezikovna identiteta.


Državna slovenska samouprava (DSS) organizira in podpira kulturne prireditve, ki krepijo in poglabljajo jezikovno identiteto; deluje na izboljšanju objektnih pogojev slovenskega narodnostnega pouka; podpira jezikovna izobraževanja ter deluje na tem, da se naj ohrani slovenski narodnostni pouk.


V monoštrski izobraževalni ustanovi poteka pouk slovenskega jezika v osnovni šoli in gimnaziji med različnimi okviri. V 3. in 4. razredu Osnovne šole Jánosa Arany, poteka slovenski narodnostni pouk, od 5. do 8. razreda Osnovne šole Istvána Széchenyi pa poteka poučevanje slovenskega jezika v okviru krožka. Komisija za šolstvo Državne slovenske samouprave vsekakor spodbuja, da bi slovenski jezik poučevali v večjem številu in da bi motivirali učence. Na gimnaziji Mihálya Vörösmartyja poteka pouk slovenskega jezika, kot narodnostnega jezika. V tem šolskem letu se slovenski jezik uči 23 dijakov, v več skupinah po letnikih.


V Monoštru se je možno učiti narodnostni slovenski jezik tudi na Srednji strokovni šoli Béla III., kjer se vse več motiviranih dijakov odloči za to možnost.


Pouk slovenskega jezika na visoki ravni (oblike rednega in izrednega pouka slovenskega jezika: slovenski minor; slovenščina – slovanski jezik; kot 2. jezik – prosto izbran jezik) poteka v Szombathelyu na Katedri za slovenski jezik in književnost. V vsakem šolskem letu se udeleži visokošolskega pouka slovenskega jezika 10-15 oseb. Študente z veseljem sprejmeta tudi Ljubljana in Maribor, kjer se lahko prijavijo za različne študijske smeri (slovenščina – nemščina, sociologija, komunikacija, novinarstvo …). Kot rezultat tega se iz leta v leto poveča število naših študentov, ki študirajo v Sloveniji. Hkrati povzroči težave to, da bi se študenti vrnili v domači kraj in bi se zaposlili kot potencionalni delojemalci.


Državna slovenska samouprava oziroma njena Komisija za šolstvo se trudita podpirati položaj pouka slovenskega jezika, s tem pa želita krepiti jezikovno identiteto in narodnostno kulturo.